Az megvan, amikor az ember közvetlenül a mélyen elalvás előtt elkezd vadul álmodni? Én nagyon szeretem azt az állapotot, még valamennyi eljut hozzám a külvilágból, de már peregnek a képek.
Mostanában legtöbbször előadáson fordult elő :) És az előadó egy hangosabb szavára riadtam fel, az kellemetlen volt. Szerencsére sokan voltunk és lehetett nyugodtan szundikálni.
De nem erről akartam írni, hanem arról, hogy ebből a félálomból, ha nem külső hatás ébreszt fel, van, hogy attól ébredek fel, hogy a valóságban is azt teszem, amit álmodok. Például megbotlom valamiben, ezért nagyot rúgok, és az ébreszt fel. Vagy focilabdába bikáznék egy nagyot, vagy ütnék valamit, esetleg leesem. Azt hiszem ez eléggé közismert jelenség, legalábbis másokon is láttam hasonlót félálomban.
Ide tartozik még az elalvás utáni rémálom, de abból nagyon nehezen ébredek fel általában, nem felriadok, hanem sokáig kell küzdeni a levegőért, a hangomért, hogy kiáltani tudjak, vagy csak azért, hogy legyen már vége a félelemnek. Ezek azonban külön poszt tárgyát képezik majd, mert van mit mesélnem.
Félálom
2008.02.19. 23:17 :: wazzzaaa
Szólj hozzá!
Címkék: ébredés rúgás félálom rémálom
A bejegyzés trackback címe:
https://alomtar.blog.hu/api/trackback/id/tr1346453
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.